Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend

Székhely: Esztergom, Kis-Duna sétány 24. I. em. 1.

E-mail: nyergesi.rezso@juropnet.hu

„Borlovagrend a Duna két partján”

A Mária-Valéria Híd 2001. évi újjáépítése folytán Esztergom (Magyarország) és Párkány-Strurovó (Szlovákia) települések közötti forgalom újra összekötötte a Duna két partján élő szőlő és boros gazdákat.

Megalakult az Ister-Granum Eurorégio 44 magyar és 43 szlovák településsel.

E nagymultú régiónak lett közös, három határon átnyúló borlovagrendjei a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend.

Tagjaink 17 magyar és 8 szlovák állampolgár, első a magyar borrendek közül, akik a Kárpát-medence népeinek összetartozását jelképezendő nem magyar állampolgárságú, nemzetiségű tagokkal közösen dolgoznak, példás megértésben, barátságban.

Címerünkön és zászlónkon az Esztergomi Bazilika templom, a Mária-Valéria Híd logója ás a párkányi szőlődombok láthatók.

Szlogenünk: sem határ – sem folyó nem választhatja el, az ezer évig együtt élő, dolgozó, a szőlőt és a bort szerető embereket.

Nagy szeretettel várjuk önöket királyi városunkba: Esztergomba.

Vezetőség:

Polhammer László - nagymester

Vincze Ferenc - kancellár

Gyöngyös Antal - kincstárnok

Hartl Mónika- krónikás

Prantner József - ceremónia mester

Legendája és avatási ceremóniája

Az 1400-as években János esztergomiérseknek olyan jó minőségű szőlői termettek, amelyekből kiváló minőségű borokatkészítettek. Ezeknek a kiváló jó minőségű boroknak a híre folyamatosan terjedtEsztergom vármegyén túl is, és eljutott Pozsony és Bécs környékére. Az ottaniborkereskedők felismerve a borok kiváló tulajdonságait, a helyi termelőkgyengébb minőségű borait nem vásárolták fel, hanem csak az Esztergom környékiborokat árulták Pozsonyban és Bécs környékén.

A helybéli szőlőtermelők akirályhoz folyamodtak, hogy rendelettel tiltsa meg az Esztergom környéki borokárusítását, mert így valamennyi helybéli szőlősgazda tönkremegy. A helybéliszőlőtermelő gazdák kérését Zsigmond király teljesítette, és 1414-benmegtiltotta az esztergomi érseknek és a többi Esztergom környékiborkereskedőnek, hogy Pozsony és Bécs környékére hajóval szállíthassanak bort.

Ugyanis a hajón történőszállítás abban az időben közkedvelt volt, a szállítás nem ártott a borminőségének.

A király annyit engedélyezettaz érseknek és az esztergomi boros gazdáknak, hogy csak szekérenszállíthassanak bort Pozsony és Bécs környékére.

Azt hitte, hogy a szekérentörténő szállítás tönkreteszi a bor minőségét, hiszen a szekéren a hosszú útonzötyögő, lötyögő borok általában meg szoktak romlani.

Szerencsére a király tévedettés a jó minőségű Esztergom környéki borok a magas savtartalmuknak köszönhetőenkibírták a szekéren történő szállítást is és továbbra is keresett borok voltakPozsony és Bécs környékén.

Sőt jó hírük révén elkerültekNémet és Lengyelországba is.

Eskü

Én… ünnepélyesen fogadom, hogy a VINUMISTER - GRANUM REGIONIS borlovagrend elkötelezett tagjaként, annak elveit betartomés hűséggel képviselem.

A régió borainak gazdag értékeit,jó hírét terjesztem.

Tudásommal és tehetségemmelgazdagítom.

A jó bor tiszteletét, az ebben lévőmunka és tudás becsületét képviselem.

Borlovagként jó példámmal hirdetem,hogy a kulturált borfogyasztás: egészség, jó kedv, és barátság.

Isten engem úgy segéljen.

Tájegységének borai

A magyar területeken főleg a Kesztölchöz tartozó rész közel80 hektár, a többi területnél mintegy 40 hektár szőlőterület van művelve. Azitteni fehér szőlőfajták közül megtalálható: Királyleányka, Olaszrizling,Chardonney, Szürkebarát, Souvignon Blanc, Zenit fajták.

A felivédéki szőlőterület 40 km hosszan húzódik PárkánytólKürtig. Mintegy 600 hektár a művelendő szőlőterület. Nagyon sok az új telepítésis. A felvidéki területen a fehér szőlők között megemlíthető: Királyleányka,Zöld Veltelini, Rajnai Rizling, Olaszrizling. Vörös fajták közül: Kékfrankos,Szentlőrinci, Alibernet, Cabernet Sauvignon, Zweigelt található.

Működési területe

Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend

Esztergom

Hídépítők a Dunakét oldaláról

Esztergom éskörnyéke ősidők óta lakott terület, gazdasága, kultúrája mindig a legkiválóbbakközé tartozott. E tájék jelentősségét nagyban növelte a Duna, valamint az, hogyEsztergom a magyar királyok, majd máig a prímás érsekek székhelye. Emellettkülönös jelentőséggel bír a Duna-kanyar, a Gerecsehát és a Pilis KesztölctőlPiliscsabáig behatárolható térsége, amely szakrális hely. Szentségét atáltosok, az Árpád-házi királyok és szentek, később az egyetlen magyar (BoldogÖzséb) alapítású szerzetesrend, Remete Szent Pál Remetei Testvérei, azaz apálosok rendje szellemisége, öröksége adja.

Esztergom éskörnyéke a római korban Salva néven tartozott Alsó-Pannóniához, minek következtébenszámottevő telepítések történtek. A II. szászadtól Pannonia önellátóvá váltbortermelése révén, Nyugat-Európába is szállítottak pannóniai borokat. Virágzószőlőkultúráról beszél az esztergomi Ispita-hegyen talált feliratos sírkő,amely egy kezében serleget tartó római tisztet ábrázol, a domborművet fürtökkeldíszített szőlőkoszorú veszi körül.

Ahon-visszafoglalást követően újfent föllendült a szőlő- s borkultúra,nagyarányú telepítéseket hajtottak végre, és a borkereskedelem is jelentősvolt. Ide, vagyis a jeles királyunkhoz, Zsigmondhoz kapcsolódik a borrendlegendája. János esztergomi érseknek kiváló minőségű borai termettek, boraPozsonyban olyan kedveltté vált, hogy a Pozsony környéki gazdák és kereskedőksaját termékükkel kiszorultak a piacról. A helybéli boros gazdák végül akirályhoz folyamodtak, rendelettel tiltaná meg János érseknek borai szállításátPozsonyba. Zsigmond 1414-ben megtiltja az esztergomi érseknek, hogy Pozsonyterületén a tizedborát eladhassa, mert az a helyi termelőknek kárára lenne. Aközépkori, királyi Magyarországról Esztergom és Párkány között haladtak el azoka hajók, melyek Nyugat-Európába szállították a magyar bort; egészen addig, amíg1775-ben Mária Terézia erősen nem korlátozta a magyar bor hajón történőszállítását külföldre. Féltette ugyanis a gyengébb osztrák borokat a kiválómagyar nedűktől. Később sem bánt kesztyűs kézzel az Ászár-Neszmélyi Borvidékkela történelem. Viharai (háborúk, felkelések, megszállók), az amerikai gyökértetű(filoxéra) alaposan megtépázta az egykor egységében virágzó térséget. Mostazonban – vallják a borrend tagjai - valóra válthatják közös álmaikat a vénIster mindkét oldalán. Ezt szolgálják céljaik.

Boldog borlovagok híd-szerepben

Nyergesi Rezsőnagymester, Tóth Tivadar kancellár, Gyöngyös Antal kincstárnok, az egyelőreegyetlen női tag, Hartl Mónika és Bartos Kálmán ceremóniamester vezetésévelfogant meg a gondolat, hogy határokon átnyúló, a (közép)európaiság szelleméhezméltó, egyszersmind a világon egyedülálló módon alakuljon meg az Ister-GranumRegionis Borlovagrend, mintegy a híd-szerepet betöltve. Az ötlet apropóját azadta, hogy 2001. október 11-én megnyitották a Mária Valéria-hidat,megszüntetvén ezzel az Esztergom-Párkány között évtizedekig éktelenkedőhídcsonkot, amely térségeket, családokat, barátokat választott szét.

A borrend neve is ezt fejezi ki:„A Duna-Garam Eurórégió Bora.” Tényleges megalakulásának időpontja: 2004.december 21. Huszonöten, közülük nyolcan a Felvidékről, azaz Szlovákiábóllátták úgy: Igenis van alapja együttműködésüknek Eme szilárd alap ugyanis, avidék szőlő-borkultúrájának gazdag (és közös) múltja, a közösnemzeti-történelmi kapocs, a meglévő baráti kapcsolatok, valamint a hídátadásával megnyíló lehetőségek kiaknázása.

Területük azegykor esztergomi prímás érsekek borvidéke, több mint kétezer km² ,száz település, kétszázezernél többlakos, földrajzi értelemben természetes egységet alkotva. A szőlőterület 3500 hektár –Anna-völgytől, Tokodon, Bajóton, Ipolydamásdon, Kemencén, Kesztölcön,Piliscsabán, Kismaroson, Leányfalun, Szobon, Visegrádon, Zebegényen a felvidékiBúcson, Mocsán, Muzslán, Nánán át Párkányig.

Egymás értékeinek ismerete, tisztelete, gazdagítása

Mit tart céljai között a legfontosabbnak a borrend?

A Duna kétoldalán termesztett szőlők, készített borok védelmét, megismertetését, aborkultúra színvonalának emelését, a közös szőlészet-borászat összefonását atáj kultúrájával, történelmi múltjával, népi és vallási szokásaival, illetvehagyományaival, s a bort kedvelő vendégekkel.

Céljaiknakmegfelelően közös rendezvényeket szerveznek: Híd-napi eseményeket, új borokbemutatását, borversenyeket, védjegyzett borok válogatását, SzentDonát-ünnepet, Szent Orbán-napi pincemustrát, János-napi boráldást stb.

Legalább ilyenjelentős célkitűzés a hagyományok felelevenítésével, újat teremtésével a kétország e térségben élő polgárainak boldogulása, egymás értékeinek megismerése,gazdagítása és népszerűsítése. Az Ister-Granum borlovagjai szeretnékelősegíteni egy közös borút létrejöttét és minőséggel való megtöltést. A rendnyújtotta marketing- és reklámlehetőségek kiaknázása révén a közösborértékesítés, a vendégforgalom növelése is elérhetőbb közelségbe kerülhet.

Mindezt alovagi erények gyakorlásával, barátsággal, hűséggel, odaadással, mértékletességgel.

Királyvárosrautal zászlósboruk a Királyleányka, mely erdélyi eredetű, a Kövérszőlő és aLeányka természetes hibridje. Nálunk 1970-től engedélyezett. Bora illatbangazdag, elegáns savakkal bír, s minden kortya növeli életörömünket

2500 Esztergom,Kis-Duna sétány 24. I.e.1.

Mob: (30) 206-12-24e-mail: zangel@vipmail.hu

Tagsága

VINUM ISTER-GRANUM REGIONIS BORLOVAGREND

Alapítótagok:

Bábszki János

Dr. Balogh Zoltán

Bartos Kálmán

Bátori József

Benefi László

Dr. Csoma Zsigmond

Dávid Mihály

Dékány József

Drozdik József

†Erdős Rudolf

Farszki Tibor

Gyöngyös Antal

György János

Hartl Mónika

Ivanics László

Nyergesi Rezső

Miroslav Petrech

Prantner József

Révész Gábor

Teplánszky Ferenc

Tóth Gábor

Tóth Tivadar

Török János

Vikukkel László

Rendestagok:

Benyó Mihály

Friedrich István

Heininger Károly

Karko János

†Kecskeméti István

Marcsó József

Pallagi Tibor

Polhammer László

Rózsahegyi Gyula

Sáska Beáta

Jozef Saly

Szabó Béla

Tornyossy István

Tóth András

Vincze Ferenc

Tiszteletbeli tagok:

Dr. Balogh Zoltán

Dr. Csoma Zsigmond

Drapák Károly

Drexler Mihály

Gere József

Gulácsiné Pápay Erika

†Alfons Heer

Horányi László

Horváth Béla

Korpás András

Monic Put

Módos Péter

Nyíri Róbert

Németh József

Pánczél Mihály

Simon Katalin

Török István

Dr. Urbán László

Vikukkel László

Vezetősége

Nyergesi Rezső - nagymester

Hartl Mónika- krónikás

Sáska Beáta-konzultatív tanácstag

Bartos Kálmán- ceremónia mester

Benefi László-konzultatív tanácstag

Dékány József-konzultatív tanács

Gyöngyös Antal- kincstárnok

Ivanics László-konzultatív tanácstag

Pallagi Tibor- nótárius

Révész Gábor-konzultatív tanácstag

Tóth Tivadar- kancellár

Ruházata, címere, emblémája