Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend bemutatkozása
Béleczki Mihály nagymester
Székhelye: 6200 Kiskőrös, Luther tér 1.
E-mail: beleczki.vinuni@freemail.hu
A 1994. január 25-én 16 alapító taggal alakult borrend célja :
Kiskőrös és környéke szőlő-és borkultúrájának teljesebb megismertetése.
A kiskőrösi bor minősége, értékei, híre feletti őrködés, fajta és eredetvédelem.
A bor kulturált fogyasztási szokásainak kedvező élettani hatásainak propagálása.
Névadónak a város szülötte, a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor Borozó című versének kezdősorából „ Gondűző borocska mellett….” választották a Gondűző Borlovagrend nevet.
Már a XIII századból vannak irásos dokumentumok az itteni szőlő és bortermelésnek.
„A török hódoltság alatt a maradék népesség a mocsarakba és a nádasokba rejtőzött, a szőlő teljesen kipusztult…”
A XVIII. században újratelepített népesség –Túróc, Nyitra és Hont megyék szlovák nyelvű telepesi - csak a 1791-ben kapott lehetőséget a szőlőtelepítésre.
A példátlan szorgalommal létrehozott szőlőskertek, az itt termelt bor biztos megélhetési forrássá, népességmegtartó erővé vált, a pusztából virágzó gazdaságot teremtve.
Működési területe
Kiskőrös neve sokak számára ismerősen cseng, hiszen itt született az egyik legnagyobb magyar költőnk, Petőfi Sándor. Olyan örökség ez, melyre méltán lehetünk büszkék: az irodalom és a művészetek kedvelőinek fontos állomása városunk. Az irodalmi múltunk és kultúránk értékei iránt érdeklődők bőséges kínálatra találnak, ahol nemcsak kulturális programokkal és rendezvényekkel várjuk vendégeinket, hanem feltöltődést, kényeztető pihenést is kínálunk, s nem utolsó sorban ízletes homoki borokat is kóstolhatnak városunk pincéiben.Kiskőrösi bor legendája
A török hódoltság alatt a maradék népesség a mocsarakban és nádasokban rejtőzött el, a szőlő pedig teljesen kipusztult. Pedig korábban nagy hagyománya volt itt a szőlőművelésnek és a bor szeretetének.
III. Endre 1277-ben KEURUS néven említi a települést.
Zsigmond király 1398-ban ide hirdeti az országgyűlést.
Mindkét esemény írásos dokumentumai dicsően említik az itteni szőlő és bort imígyen:
"... s lévén Keurus-ban szőlőmetszésnek idején... s kínálja vendégeinket a helység szőlőinek nedűjével..."
Az elnéptelenedett települések újra telepítése 1718-ban kezdődött meg. Ekkor a terület földesurai Wattay János és István az ország északi vármegyéiből, (Túróc, Nyitra, Hont) szlovák nyelvű lakosokkal telepítették be a környéket. Betelepedett eleink korábban nem nagyon ismerték a szőlőművelést, borkészítést, borkezelést. A földesuraktól egyre nagyobb területeket béreltek, hogy magukat és családjukat eltarthassák. Egyre azon gondolkoztak, hogyan lehetne a sivár legelőket, melyeknek egy holdján egy birka is alig lakik jól, virágzó kertté varázsolni. A bérleti díjat évente kétszer Pomázon adták át az uradalom megbízottjának.
Ezen utazgatások közepette ismerték meg a Pesten, Budán, Pomázon mért jó borokat, és a környék szőlőkultúráját.
A sok hasznos és szép dolog láttán őseinknek olthatatlan vágya támadt, hogy saját szőlőjük és még inkább saját boruk legyen, hiszen közben azt is kitapasztalták, hogy a környék vize szinte ihatatlan. Még a tapasztaltabb kútásók is tovább álltak, ha valaki kőrösi megbízást akart nekik adni.
Azután végre 1791-ben engedélyt kaptak saját szőlő telepítésére. Azonban a 120 "négykapás" szőlőterület kevés bort adott a közben 5000 fő lakosra duzzadt mezővárosi népségnek.
Akinek nem jutott szőlőterület az irigykedés mellett azon munkálkodtak, hogy a megfelelő engedélyeket beszerezzék. Munkájuk eredményeként 10 év alatt 750 holdra emelkedett a szőlőskertek területe a kiskőrösi határban, ha azt számoljuk, hogy a negyedik évben már 10-15 mázsa szőlőt is szüretelhettek, akkor még a dézsma kivétele után is majdnem 100 liter bor jutott minden lakosra.
Így a kiskőrösi szőlősgazda nemcsak vígan ihatta saját borát, hanem még eladásra is jutott belőle.
A sok tapasztalatból kiválasztották a legjobbakat és ehhez párosuló szorgalmas munkával, megalapozták a kiskőrösi szőlőművelés és borkészítés módját, a borkereskedés hagyományát.
III. Endre 1277-ben KEURUS néven említi a települést.
Zsigmond király 1398-ban ide hirdeti az országgyűlést.
Mindkét esemény írásos dokumentumai dicsően említik az itteni szőlő és bort imígyen:
"... s lévén Keurus-ban szőlőmetszésnek idején... s kínálja vendégeinket a helység szőlőinek nedűjével..."
Az elnéptelenedett települések újra telepítése 1718-ban kezdődött meg. Ekkor a terület földesurai Wattay János és István az ország északi vármegyéiből, (Túróc, Nyitra, Hont) szlovák nyelvű lakosokkal telepítették be a környéket. Betelepedett eleink korábban nem nagyon ismerték a szőlőművelést, borkészítést, borkezelést. A földesuraktól egyre nagyobb területeket béreltek, hogy magukat és családjukat eltarthassák. Egyre azon gondolkoztak, hogyan lehetne a sivár legelőket, melyeknek egy holdján egy birka is alig lakik jól, virágzó kertté varázsolni. A bérleti díjat évente kétszer Pomázon adták át az uradalom megbízottjának.
Ezen utazgatások közepette ismerték meg a Pesten, Budán, Pomázon mért jó borokat, és a környék szőlőkultúráját.
A sok hasznos és szép dolog láttán őseinknek olthatatlan vágya támadt, hogy saját szőlőjük és még inkább saját boruk legyen, hiszen közben azt is kitapasztalták, hogy a környék vize szinte ihatatlan. Még a tapasztaltabb kútásók is tovább álltak, ha valaki kőrösi megbízást akart nekik adni.
Azután végre 1791-ben engedélyt kaptak saját szőlő telepítésére. Azonban a 120 "négykapás" szőlőterület kevés bort adott a közben 5000 fő lakosra duzzadt mezővárosi népségnek.
Akinek nem jutott szőlőterület az irigykedés mellett azon munkálkodtak, hogy a megfelelő engedélyeket beszerezzék. Munkájuk eredményeként 10 év alatt 750 holdra emelkedett a szőlőskertek területe a kiskőrösi határban, ha azt számoljuk, hogy a negyedik évben már 10-15 mázsa szőlőt is szüretelhettek, akkor még a dézsma kivétele után is majdnem 100 liter bor jutott minden lakosra.
Így a kiskőrösi szőlősgazda nemcsak vígan ihatta saját borát, hanem még eladásra is jutott belőle.
A sok tapasztalatból kiválasztották a legjobbakat és ehhez párosuló szorgalmas munkával, megalapozták a kiskőrösi szőlőművelés és borkészítés módját, a borkereskedés hagyományát.
A lovagrend története
Lovagrendünk gondolata a szőlőtermesztés, borkészítés, borfogyasztás iránt elkötelezett, jó bort szerető és fogyasztó vidám társaság poharazgatásakor született meg az elmúlt évezredben, annak 1993. évében Vargafalván, azaz Varga Attila alapító tag tanyáján.
Akkor még Kiskőrösi Borbarátok Társaságának neveztük magunkat.
A jó gondolat gyümölcse az 1994. január 25-én megalakult Kiskőrösi "Gondűző" Borlovagrend lett.
A név a város világhírű költőjének, Petőfi Sándornak A borozó című bordalának kezdő sorából származik.
A tagok alapszabály fogalmaztak meg, amelynek 3. paragrafusa a feladatokat és a célokat határozta meg:
Lovagrendünk életében mérföldkőnek számít, hogy a Magyarországi Borrendek Rendkívüli közgyűlésén 2000. március 24-én Kecskeméten a Gondűző Borlovagrendet felvették tagjaik sorába.
Nagy megtiszteltetés érte lovagrendünket azzal, hogy 2002. március 21-én a Borrendi Közgyűlés házigazdái lehettünk. Az alkalmat kihasználva bemutattuk lovagrendünket, térségünk szőlészetét, borászatát, borainkat.
2003. április 8-án a szövetség Közgyűlése lovagrendünk kancellárját Dr. Csvila Istvánt "jogtudorrá" választotta.
A lovagrendet teljes jogú és tiszteletbeli tagok alkotják, valamint gondolunk a fiatalok bor iránti szeretetének, tiszteletének alakítására is, ezrét a helyi vincellérképző iskola végzős diákjait apródként fogadjuk be életünkbe. A lovagrendi kötődés az iskola elvégzése után megszűnik, de bízunk abban, hogy ez csak rövid ideig tart és a későbbiekben munkájuk alapján teljes jogú taggá válnak.
Jelenleg a borrendnek 44 teljes jogú, mindegy 55 fő tiszteletbeli és 2 apród tagja van.
Akkor még Kiskőrösi Borbarátok Társaságának neveztük magunkat.
A jó gondolat gyümölcse az 1994. január 25-én megalakult Kiskőrösi "Gondűző" Borlovagrend lett.
A név a város világhírű költőjének, Petőfi Sándornak A borozó című bordalának kezdő sorából származik.
A tagok alapszabály fogalmaztak meg, amelynek 3. paragrafusa a feladatokat és a célokat határozta meg:
- Kiskőrös és környéke még teljesebb megismertetése,A fent megjelölt célok érdekében együttműködünk az önkormányzattal és más szervekkel.
- Az itt termelt bor minősége, értéke, híre feletti őrködés,
- A kultúrált borfogyasztás lehetőségeinek fejlesztése, az elbitangolt ízlések pallérozása,
- A bor egészséges, serkentő, gyógyító hatásairól szóló ismeretek terjesztése,
- A gasztronómia fenséges művészetébe mind többek beavatása.
Lovagrendünk életében mérföldkőnek számít, hogy a Magyarországi Borrendek Rendkívüli közgyűlésén 2000. március 24-én Kecskeméten a Gondűző Borlovagrendet felvették tagjaik sorába.
Nagy megtiszteltetés érte lovagrendünket azzal, hogy 2002. március 21-én a Borrendi Közgyűlés házigazdái lehettünk. Az alkalmat kihasználva bemutattuk lovagrendünket, térségünk szőlészetét, borászatát, borainkat.
2003. április 8-án a szövetség Közgyűlése lovagrendünk kancellárját Dr. Csvila Istvánt "jogtudorrá" választotta.
A lovagrendet teljes jogú és tiszteletbeli tagok alkotják, valamint gondolunk a fiatalok bor iránti szeretetének, tiszteletének alakítására is, ezrét a helyi vincellérképző iskola végzős diákjait apródként fogadjuk be életünkbe. A lovagrendi kötődés az iskola elvégzése után megszűnik, de bízunk abban, hogy ez csak rövid ideig tart és a későbbiekben munkájuk alapján teljes jogú taggá válnak.
Jelenleg a borrendnek 44 teljes jogú, mindegy 55 fő tiszteletbeli és 2 apród tagja van.
Avatási ceremónia, Hűség eskü
PróbatételAki híven akarja szolgálni Őfelségét, a Bort, annak borrendünk Nagymestere és Nagytanácsa előtt próbát kell tennie.
Első próbatételünk abban áll, hogy a próbát tevőnek a felkínált borok közül fel kell ismernie kóstolás alapján borrendünk zászlós borát a Kiskőrösi Kadarkát.
Amennyiben felismerte, úgy abból egy pohárkával el kell fogyasztani mindnyájunk egészségére.
A második próbatételként a hely szellemét kell a jelöltnek palackba zárnia, amit egy kézi dugózó szerkezet sikeres használatával vihet véghez. Sikeres próbatétel esetén a palackot a hely szellemével együtt elmékül hazaviheti.
A harmadik próbatételt személyre szabottan a ceremónia mester határozza meg, ami az összegyűlt nézősereg szórakoztatását is hivatott szolgálni.
A Hűség Eskü:
"Én ........ ünnepélyesen fogadom, hogy a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend hűséges, odaadó tagja leszek.
Esküszöm, hogy a törvényeket, rendünk szabályait mindenkor megtartom.
Fogadom, hogy borlovagrend elkötelezett hírvivőjeként a legjobb tudásom szerint terjesztem a kiskőrösi bor jó hírét szerte a világban.
A fenséges kiskőrösi bort nem csak magam fogyasztom rendíthetetlenül, hanem a bor egészséges mivoltáról másokat is meggyőzök.
Fogadalmamat, ha meg nem tartom, veszítsem el a pince kulcsát és vesszek bele a vízivók locsogó táborába."
Tagsága
A borrend jelképei
Új tagok felvétele
A borrend élete
A lovagrend életében rendszeres rendezvény a havi Nagytanácsi Ülés, amikor beszámolunk az eltelt időszak eseményeiről, időszerű szakmai dolgokról beszélgetünk, az elkövetkezendő időszak feladatait meghatározzuk, mindezt egy kellemes gasztronómiai program keretében.Előre megbeszéljük, hogy melyik hónapban kik a házigazdák (névnap megünneplése), hol találkozunk.
Finom vacsora és hozzá illő borok jellemzik ezeket az estéket.
A kiskőrösi Gondűző Borlovagrend nélkül már szinte elképzelhetetlen, hogy a szőlőtermesztés és borászat területén ne legyen kezdeményező, szervező egy-egy szakmai rendezvényen.
Ilyen a "Kadarka Nemzetközi Nagydíj" borverseny, a Városi Borverseny, a Szüreti Napok, a Márton napi újbor kóstoló.
Kiemelt esemény az Évzáró Vacsora, amikor is értékeljük az évi munkánkat egy olyan különleges vacsora közben, amikor a borlovagok az ételekhez legjobban illő borokat ajánlják.
Év közben is örömmel teszünk eleget már borlovagrendek meghívásának, részt veszünk rendezvényeiken, ezzel is erősítve a borlovagrendek egymás közötti együttműködését és barátságát, hirdetve azt, hogy a jó bor hívei vagyunk. Ilyenkor egy-egy palack zászlós bor viszünk ajándékba.
Lovagrendünk évente kirándulást szervez más borvidékekre, ezzel is bővítve szakmai ismereteinket, látókörünket.
Rendezvényei
Zászlós bor bemutatása
A Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend zászlós bora a kiskőrösi Kadarka.Fotóalbum
Tovább a borrend híreihez
