A Somló múltja és jelene

A Somló múltja és jelene

A Somló múltja és jelene
A Somlónak, ennek a Bakony és a Kisalföld találkozásánál emelkedő 432 méter magas haranghegynek a kialakulása a földtörténeti harmadkor közepén kezdődött, amikor a mai Magyarország területét óriási vízfelület borította. A tenger később, az óceántól elszakadva édesvizű tóvá szelídült, amelynek medrét a szél és a folyók által szállított hordalék folyamatosan feltöltötte.
A tó a pliocén korban teljesen kiszáradt. Elmúlását azonban heves földkéregmozgások, intenzív vulkáni tevékenység kísérte. Ez a hatalmas vulkanikus erő hozta létre a Bakonyt, a Balaton-felvidék és a Kisalföld csodálatos bazaltvulkánjait, többek között a Somlót. A hegy alakját sok évezredes pusztítás változtatta a mai formájára. A patakok és folyók hordaléka, a Pannon-tenger szél által felkavart és szállított üledéke formálta, rombolta a felszínt, amelyből a Somló egyre inkább kiemelkedett.


A hegy csúcsa felé haladva jól megkülönböztethetők a földtani rétegek. Az alsó rész a tengeri üledék maradványa, a vulkáni anyag mállékony bazalt, amely évmilliók során fokozatosan elaprózódott, beterítve a tető alatti részeket. Hőtároló és visszaverő képessége miatt ez a talaj kiválóan alkalmas a szőlőművelésre.
A Somló neve abból az időből származik, amikor a hegy tetejét még somfa erdő borította. Területét tekintve Magyarország történelmi borvidékeinek sorában a legkisebb, a bor minőségével, egyedülálló zamatával a tokajival áll állandó, nemes versenyben.
A szőlőkultúra meghonosítói valószínűleg a rómaiak voltak, bár kutatások igazolják, hogy már a rómaiak elődei is foglalkoztak itt szőlőműveléssel.
Az idők folyamán közel 40 szőlőfaj honosodott meg, amelyek különleges zamatú száraz és félszáraz „ünnepi borokat” adnak.
A Somló híres bora a „nászéjszakák bora”. A monda szerint, ha az ifjú pár a nászéjszakán ezt a bort issza, úgy nagy eséllyel fiúgyermekük születik.
 A tatárjárás után épített, szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vár romjai a hegy északi oldalán állnak. A várhoz vezető, szervezett bortúrák átfogó programokat nyújtanak a vendégeknek borkóstolókkal, helyi ételkülönlegességekkel, múzeum-látogatással, szálláslehetőségekkel és információszolgáltatással. A táblákkal jelzett „nyitott” pincékben a gazdák saját boraikat kínálják. A Somlói Borok Házában a Somló történelmével, borászati hagyományaival, a helyi
borkülönlegességekkel ismerkedhetnek meg.
A hegy lankáin található a Szent Margit kápolna, a Szent Ilona kápolna és a Szent Márton kápolna, a Séd-forrás és a Márton-forrás, valamint a taposókút. A várromtól néhány perces sétával juthatunk a Szent István kilátóhoz, ahonnan a környék csodálatos panorámájában gyönyörködhetünk.
A közelben található a Somló Vár Alapítvány kezdeményezésére, közösségi összefogással felállított 16,5 méteres fakereszt és Szent István gránitból készült, arannyal díszített szobra.
A Somlót 1992-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. A hegytető jelenleg a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik.